hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2014. 06. 13. (XVIII/24) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Rabszolgamunkával a vébé felé

Még nagyon messze van, de annál ellentmondásosabb a 2022-es katari focivébé ügye. Egyesek szerint az öbölállamnak vesztegetéssel sikerült megszereznie a jogokat 2010-ben – ezenkívül rendszeresek a hírek stadionépítésekben tapasztalható embertelen munkakörülményekről. A FIFA elnöke rasszistának minősítette a vádakat, és gyorsan pontot szeretne tenni az ügy végére.

Lehallgatásokról számolt be a Vodafone

Kitálalt a titkosszolgálati lehallgatásokkal kapcsolatban a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatójának számító Vodafone. A telekommunikációs cég által közzétett részletes dokumentum jelentőségét az adja, hogy a vállalat a világ 29 országában van jelen, Európában, Afrikában és Ázsiában is.

Az elnök és Jeruzsálem

Éles kampányt követően a 71 éves veterán Likud-politikust, Reuven „Rubi” Rivlint választotta államelnöknek az izraeli Kneszet. A politikus karakterében és az Izrael jövőjével kapcsolatos felfogásában is nagyban eltér elődjétől, Simon Peresztől. A jeruzsálemi születésű Rivlin sorsa többszörösen is összefonódott az izraeli fővárossal. 1967-ben Mordechai „Motta” Gur tábornok osztagában szolgált, és egyike volt azoknak az izraeli katonáknak, akik elsőként érték el és szabadították fel a jeruzsálemi Siratófalat. Emellett tíz éven át a legendás jeruzsálemi futballcsapat, a Beitar elnöke is volt, a polgármesterségért való küzdelemben azonban alulmaradt Ehud Olmerttel szemben.

Tömegsír a szeretetotthonban

Mintegy 800 csecsemő és gyermek holttestét rejtő tömegsírt fedezett fel egy helyi történész az írországi Tuamban, a katolikus egyház által üzemeltett, főként házasságon kívül teherbe esett nők számára fenntartott egykori otthon közelében. Az eset újabb leplet rántott le az apácák által vezetett, többek között Magdolna-mosodák néven ismert intézmények borzalmairól. Az ügy kapcsán az ENSZ felszólította Ferenc pápát, hogy indítson vizsgálatot az ügyben.

Háború van Ukrajnában, de ki harcol kivel?

Míg az orosz elnök franciaországi látogatásakor határozottan kijelentette, hogy Oroszországnak sem speciális alakulatai, sem egyéb fegyveres erői nincsenek Délkelet-Ukrajnában, érdekes módon a május 26-án, a kramatorszki reptér ellenőrzéséért folytatott harcban elhunyt felkelők testét Oroszországba szállították, ahol néhány katona temetését Moszkva környékén, míg másokét Groznijban szervezték meg. Azt azonban nem sikerült kideríteni, hogy a fegyveresek mely szervezet révén jutottak Ukrajnába, és hogy a harminc halotton felül hányan veszíthették már életüket a „Novorosszijáért” vívott harcban orosz részről – és hányan állhatnak még a felkelők oldalán.

Szorosabb kapcsolatra vágyik Irán és Törökország

Fordulópontot jelenthet az iráni elnök ankarai látogatása a perzsa állam és Törökország kapcsolatában. Haszan Roháni 18 év után az első olyan államfője az iszlám köztársaságnak, aki hivatalosan Törökországba látogatott. Úgy tűnik, a két ország kész félretenni a rivalizálást és a szíriai konfliktus kapcsán kialakult ellentéteket, hogy stratégiai szövetségüket erősítsék a térségben.

Brüsszel a nagyobb egységre szavaz

Európa válaszúton áll. Véget ért egy ötéves európai parlamenti periódus, véget ért az Európai Bizottság ötéves ciklusa is, és véget érni látszik a 2008 óta húzódó pénzügyi-gazdasági válság – legalábbis az eurózóna országaiban, a most elérhető adatok alapján. Véget ért egy korszak, amely után itt a lehetőség, hogy a felelős döntéshozók levonják a tanulságokat, és megtervezzék, hogyan tovább. A lehetőség azonban egyben kényszerhelyzet is. Az unió mélyítése ellen szavazó európaiak millióit ugyanis – úgy gondolhatnánk – nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a „Hogyan tovább?” kérdésére nem lehet egyértelműen az „előre az integrációban, előre a központosításban” választ adni… vagy mégis?

Belföld

Tisza cipőben

Orbán Viktor egyik politikai ikonja Tisza István. A millennium évében már felavatott egy szobrot Debrecenben, amely a tragikus sorsú grófot ábrázolja, és a Kossuth tér idei rekonstrukciójában is kitüntetett figyelem jutott a nagy elődnek. Kérdés, hogy milyen kor­mányzati modellben gondolkodik a miniszterelnök, ha úgy fogalmaz, hogy a csaknem száz éve elhunyt kormányfő „egy új korszak szimbóluma lehet” Magyar­országon.

Elfogadták a reklámadót, nyílt konfliktust vállalt a Fidesz

Több, egymástól különálló kormánypárti forrásunk is azt állította, hogy a héten rendkívüli eljárással elfogadott reklámadó hátterében egyértelműen az áll, hogy a kormányfő meg akarja mutatni, hogy – idézzük – „ki hány kilós a jobboldalon”, és különösen Simicska Lajos óriásvállalkozónak, régi, de  öntörvényű harcostársának üzent ezzel, hogy ő az úr a házban. Mindenesetre nemcsak vele, hanem az RTL Klub mögött álló gigavállalattal, a Bertelsmannal is tengelyt akasztott a Fidesz vezérkara. 

25 év után ismét vita tárgya a halálbüntetés

Egy jogállamban a halálbüntetés kérdése kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények kapcsán merülhet fel, azaz szándékosan elkövetett, olyan életellenes bűncselekmények esetében, amelyek az emberölés minősített eseteit (például előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére stb.) valósítják meg. A halálbüntetést pártolók és az azt ellenzők (abolicionisták) több évszázada tartó vitája során rengeteg érvet vonultattak fel a büntetéssel kapcsolatban pro és kontra. A vita a körül forog, hogy van-e joga az államnak büntető hatalmánál fogva kioltani az ember életét, illetve magának a büntetésnek a célja megvalósul-e egy ilyen súlyos büntetés által.

Kinek kell a norvégok pénze?

Lázár János megvádolta a norvég kormányt, hogy hazai civil szervezeteken keresztül valójában az LMP-t támogatja, majd a civilekre a KEHI-t is ráküldte. A Miniszterelnökség a neki problémás kedvezményezettek listáját is közzétette, melyen olyan neves jogvédő és korrupcióellenes, valamint kulturális szervezetek vannak, mint az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a TASZ, a TI, a Roma Sajtóközpont, a NaNe vagy a Krétakör Alapítvány.

Budapest más lett

A Fidesz mérsékeltjei – közéjük tartozik ez esetben például Kövér László házelnök is – azt nem tudták megakadályozni, hogy a voksolás előtt pár héttel új szabályokat vezessenek be az önkormányzati választásokon a fővárosban, de azt elérték, hogy  hajmeresztő unortodox módszerekkel megmentsék a polgár-mesteri lobbi érdekeit szolgáló tervezet alkotmányosságát.

Hogyan és kik táncoltatták a magyar sajtót?

A reklámadó bevezetése és az Origó főszerkesztőjének menesztése kapcsán ismét előtérbe került a sajtószabadság kérdése. A legpesszimistábbak szerint Magyarországon már alig szabad a sajtó, ezzel szemben a kormány azzal érvel, hogy éppen a hatalom olykor durva bírálatának a lehetősége is a sajtószabadság meglétét bizonyítja. A Hetek olyan ismert médiaszereplőket kérdezett, akik saját tapasztalattal rendelkeznek a rendszerváltás előtti és az azóta eltelt időkről is. Az interjúk során szóba került az újságírói korrupció, illetve a médiatulajdonos és a szerkesztőség ideális kapcsolata is.

Hit és értékek

Amiről Ferenc pápa hallgat: kik üldözik a keresztényeket?

„Imádkoznunk kell azért, hogy Ferenc pápa meglássa: az iszlám fundamentaliz-mussal való konfliktus ugyanolyan sorsdöntő a keresztény egyház, mint a zsidóság számára” – írja a hétvégi „békeima-csúcstalálkozó” előtt megjelent cikkében a Jerusalem Post publicistája, Isi Liebler. A pápa közel-keleti látogatása során ugyan általánosságban elítélte a térségben zajó keresztényüldözést, ám sem konkrét áldozatokat, sem konkrét felelősöket nem nevezett meg. Közben pedig egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy az iszlám kalifátus megteremtéséért harcoló fegyveres terrorhadseregek egymás után néptelenítik el a Közel-Keleten a még megmaradt keresztény közösségeket is. A kereszténység szülőhelye hamarosan ugyanolyan sorsra juthat, mint Észak-Afrika, amely egykor – az iszlám hódítások előtt – az egyház egyik legerősebb bázisa volt, ám ahol mára szinte teljesen megszűnt a kereszténység jelenléte.

Mit akar a Vatikán a Közel-Keleten?

Hangsúlyozottan kívülállóként, Latin-Amerikából érkezett egy­ház­­fő­ként tett új kezdeményezést a közel-keleti konfliktusban Ferenc pápa. A The Globalist című lap egye­­nesen az „első posztnyugati pápaként” írt az egyházfőről, aki májusi, Jordániában, a palesztin területeken és Izraelben tett útja során hívta meg Rómába Simon Peresz izraeli elnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnö­két. A jelképes eseménytől senki nem várt konkrét eredményt – külö­­nösen, hogy két átmeneti veze­tő­ről van szó: Peresz mandátuma napokon belül lejár, Abbásznak pedig már évekkel ezelőtt megszűnt a hivatalos megbízatása –, a nemzet­közi sajtó mégis azt találgatta, hogy Ferenc tud-e „életet lehelni” a válságról válságra bukdácsoló izraeli–palesztin bé­ke­fo­lya­matba. Az elmúlt száz év eseményei alapján azonban nem lehetetlen, hogy a Vatikán a jövőben aktív szerep­lő­ként igyekszik beavatkozni a térség, különösen Jeruzsálem sorsának alakításába.

HÁTTÉR

Önkéntes nemzeti amputáció

Jelentős számban élnek Nagy-Britanniában az átlagosnál magasabban képzett, 30 év körüli, kreatív és vállalkozó kedvű magyar fiatalok, akik jobban érzik magukat ott, mint itt. Háromnegyedük az elkövetkező 5 évben biztosan nem tervezi a visszatérést Magyarországra, ugyanakkor rendszeresen hazalátogat, és ezer szállal kötődik szülőföldjéhez. Úgy tűnik, a társadalom gerincét adó középosztálybeli ifjakat érinti leginkább a pár év óta megugrott kivándorlási kedv – erősíti meg egy friss hazai kutatás.

Robotforradalom

Fél milliméternél kisebb úszó robotot készítettek holland és egyiptomi kutatók, amely változó mágneses térben ostorozó mozgással képes haladni. A MagnetoSpermnek nevezett úszó robotnak gyógyszerszállításban vagy mesterséges megtermékenyítésben lehet fontos szerepe.

Éledeznek a marokkói civilek

Hasonlóan a legtöbb arab ország­hoz, a rövid 2011-es tavasz után Marokkó­ban is helyreállt a király autokratikus, tekintélyelvűuralma. De valami mégis meg­változott: az egyre élénkebb és bátrabb civil társadalom a jogait követeli.

Senki nem tanult belőle

„Ezen a helyen a szövetséges erők hősiessége felszabadította Európát” – áll egy emlékművön Normandia partjainál. Így emlékezik a világ és Európa az 1944-es partraszállásra. A 70. évforduló kapcsán tartott ünnepségen részt vett többek között az amerikai elnök, a német kancellár és az angol királynő is. A helyszínen veteránok meséltek a Heteknek legmarkánsabb élményeikről és arról, hogy tanult-e Európa a történtekből.

Berlini viharfelhők

Németország egyre meggyőzőbb gazdasági mutatókat produkál, ám vannak, akik még mindig a felszín alatt húzódó problémák jelentőségéről beszélnek.

KÁVÉSZÜNET

Ellenkoncert a Szent-földről

Két világhírű zenefenomén életét és családját kockáztatva szállt szembe Európa agresszív fasizálódásával. Toscaninivel Mussolini és Hitler sem tudott mit kezdeni, pedig utóbbi még levelet is írt a maestro számára. Ellenállása akkor érte el a tetőpontját, amikor a lengyel hegedűvirtuóz, Bronisław Huberman a kor zenei elitjét megmozgató koncertet szervezett Palesztinába, és a debütálásra őt kérte fel karmesternek.

Félretenni napi 200 forintból

A szegénység és a gyermekmunka ma is általános jelenség a világ számos fejletlen országában. Nem is gondolnánk, hogy a bangladesi ifjúság számára a bevételük megmentése nagyobb kérdés, mint az, hogy munkába kell-e állniuk vagy sem. Ezek a gyermekek nem csupán a mindennapi megélhetésért, hanem a jövőjükért is komoly küzdelmet folytatnak. Mióta a Save the Children alapítvány önkéntes szervezete pénzfelügyeletet biztosít számukra, a nyomor és a megtakarítás már nem paradox fogalmak.

„Ha végre itt a nyár…”

Sokan már javában tervezik és szervezik a várva várt vakációt, legyen szó városlátogatásról, vízparti üdülésről vagy nyári táborozásról. Idén összességében 10-15 százalékkal többen indulhatnak külföldre is honfitársaink. A szektor egyöntetű véleménye szerint ugyanis egyre tudatosabban készülünk a pihenésre, és megnőtt az utazási kedvünk is. De melyek a legújabb utazási szokásaink, és mik a vadiúj trendek?

Merőben új nyaralási trendek

A legújabb utazási szokásokról és bennfentes titkokról Kádár Tímea utazási szakértőt, az utazzmaskepp.cafeblog.hu szerzőjét faggattuk, mivel ismeri a legeldugottabb elbűvölő helyeket és szállásokat is, és hisz benne, hogy mindenhol meg lehet találni a különlegeset.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!